Jaj, de messze van még a vége! Így is több évet szánok a fogyókúrára, de az akaraterőm az bizony, meginog, mégpedig elég sokszor. Azt mondják, ez akkor van, ha lélekben még nem vagyunk felkészülve arra, hogy lefogyjunk.
Persze nem szabad ilyen pesszimistán hozzáállni a fogyókúrához, mint ahogy én kezdtem ezt a bejegyzést. De hát az egyik napunk ilyen, a másik meg másmilyen. Mit tudunk tenni, hogy ne álljunk meg, ne hagyjuk abba, vagy ne menjen el a kedvünk mindentől. Biztosan lesznek és már most is vannak rosszabb napjaink. Erre jó ha felkészülünk. De mit csináljunk rosszabb esetben?
Valamilyen elfoglaltságot kell keresnünk, hogy ne gondoljunk mindig a tiltott kajákra. Az is egy nézet, hogy nincsenek tiltott ételek, mindent ehetünk, ha tudjuk mikor van itt az ideje. Szóval elfoglaltság! Ezen áll vagy bukik sokszor egy napunk. Akinek ezernyi feladata van, talán el tudja téríteni a gondolatait a folyton készenlétben lévő fogyókúráról. Mindig legyünk jelen egy-egy feladatunk elvégzésénél, azaz, próbáljunk arra fókuszálni, amit épp végzünk. Ha bármit csinálsz, nem tudsz rá koncentrálni és nem tudsz jó munkát végezni sem, ha az eszedben folyton hamburger, fagyi, sós ropi, és társai vannak. Meg kell jegyeznünk, hogy jó munkát csak kellő odafigyeléssel tudunk produkálni.
Nekem is inkább kudarcélményeim vannak, mert olyan messze még a vége, és semmi, de semmi látszatja nincs annak, hogy fogyózom. Ezeket a kudarcélményeket jó, ha ki tudjuk iktatni az életünkből. Aki elveszíti a jókedvét a diétájával kapcsolatban, hamar abbahagyja, és hamar elkezd visszatérni a régi rossz beidegződéseihez. Ez pedig mindig megbosszulja magát. De akkor mit tegyünk?
Nincs mindig kedvünk mozogni, tornázni sem, főleg ilyen melegben, ami most van. De tudjuk-e ösztönözni magunkat a nehéz helyzeteinkben? Jó, ha van melletted valaki, aki rokonszenvez a fogyókúráddal, biztat, lelkesít, hogy csináld még akkor is, amikor nincs semmi kedved hozzá. Az elért eredményeink szintén jó motiváló erők, ha sikerül fogyni, formálódni, ez továbblendít minket az akadályokon. Ha vannak a környezetünkben visszahúzóerők, akkor a mondanivalójukat jobb elengedni a fülünk mellett, egyszerűen "meg kell süketülnünk" egy darabig. Mindig kis célokat tűzzünk ki magunk elé, ez nyilvánvaló. De azokat a kis célokat végezzük el, ne mondjuk azt, hogy - majd holnap elkezdem, ma nincs kedvem hozzá!
Ha nincs melletted senki, akinek beszámolhatnál a sikereidről, cserébe ott kell, hogy legyen a noteszod, a jegyzetfüzeted, amibe leírod mi történt veled egész nap. És ezt értékelni kell este, amikor a holnapi programodat állítod össze. Kell, hogy legyen benne egy "érzelmi sarok", ahol épp azt ecseteled magadnak, hogyan vagy képes hangulati szinten szabályozni az érzéseidet. Ennek nagy súlya van mindig, pedig alig foglalkozunk vele. Az érzelmeid tudnak ösztönözni, ezek tudnak lelombozni, mindig törődni kell velük, nehogy átvegyék az irányítást felettünk.
Írd össze, hogy mi az, amit már most meg tudsz tenni a fogyásod érdekében. Azután ezt gyarapítsd olyan szokásokkal, amiket ki tudsz építeni magadban. Nem fog menni egyről a kettőre, de még ötről a hatra sem, az biztos. Ahogy a bejegyzés címe is sejteti, lépésről lépésre fogsz haladni, amíg az életed részévé nem válnak. Tudatosítsd magadban, hogy ezután is lesznek hullámvölgyek az életedben, de mindig kevesebb és kevesebb idő kell majd ahhoz, hogy újra önmagad legyél. Tanulni fogsz a hibákból, és jó esetben többször nem követed el őket.
Szokásom volt, hogy mindig új füzetet nyitottam, amikor megrekedtem valahol, és újra nekikezdtem a fogyónak. Most értem el arra a szintre, hogy vettem egy csodaszép jegyzetfüzetet, és már ebben viszem végig még a buktatókat is. Minden egyes lap egy napot takar, ide írok mindent, ami aznap történt velem. Tegnap összeszedtem azokat az dolgokat, amik az édességvágyamat tudnák csillapítani, mert mégsem tudok édesség nélkül létezni, be kellett, hogy lássam. Írok pár megoldást, amivel csillapíthatod te is az édességek utáni sóvárgást, és ha módjával esszük, bátran be lehet építeni a fogyókúrába,
A netről válogattam én is. Édesnek érzem, és nem hizlalnak, ha mértékkel fogyasztom:
dió, mazsola, alma, gyümölcsök, mogyoró, limonádé, pár db keksz, zeller, narancs, banán, zabpehely, ananász, dinnye, tej, tejeskávé, kakaó, palacsinta, rétes, zabkorpa, gyümölcsturmix, gyümölcssaláta, pattogatott kukorica (módjával), puffasztott rizs, stb. stb.
Te is biztosan hozzá tudsz még tenni a saját megoldásaidból. Ezeket általában uzsira érdemes enni, vagy némelyiket tízóraira is.
Nem élet az élet evés nélkül, ezt mindenki tudja. Válogassuk össze, hogy számunkra mik a jó ételek, mert azért vannak bőven hizlaló ételek is, amiket jó ha kikerülünk. És! Haladjunk lépésről lépésre a célunk felé! :)
