Nem megy nekem ez az összevisszaság! Beleuntam saját magamba, mindent csinálok, csak azt nem, amit kellene, ezért jó nagyot ugrottam a fogyókúra tervezésébe, és a határidőt is komolyabbá tettem. Év végére jó sok kilótól kell, hogy megszabaduljak, nincs mese! Kezdjük is el! :)

Megcsináltam a holnapi étrendet. Mindig törekszem arra, hogy jóízűt egyek, élmény legyen a napi étrendem, de benne maradjak a keretemben. Ugye 1400 kcal/175g CH-ra vagyok beállítva, ha ezt tudom tartani, akkor a dietetikusok szerint fogyni fogok. Lássuk akkor a holnapi étrendet! A déli főétkezést tartom arra érdemesnek, hogy akkor egyek olyasmit, amit általában diétában nem szoktak. Én mégis bevállalom, mert másképpen nem tudok fogyózni.

Tulajdonképpen egy fogyókúrában a matekolás a legrosszabb dolog, nem azért, mert fals adatok jönnek ki, hanem azért, mert egy idő után biztosan nem fogjuk tudni tartani ezt az ütemtervet. Hogy miért csinálom én mégis ezt?! Hát, csak azért, mert jobbat nem tudok, és mindig ide lyukadok ki. 

Kezdjünk akkor bele újra az igazi életmódváltásba! Elkezdtem vezetni az ételnaplómat hétfőn, de a végeredmény az katasztrofális lett. Bőven túlettem magam, viszont szépen őszintén leírtam mindent, amit csak ettem hétfőn. Több mint 2000 kcal jött ki, de nem is vártam mást, tudtam, hogy az első napi étrendvezetés az itt fog kikötni.

Itt van a tavasz minden pompájával, ami azt is sejteti, hogy nemsokára majd eljön a nyár is, és szembesülnünk kell a fürdőruhánkkal és a szép nyári ruháinkkal. Tavasszal még néha eltakarja a kabát ha egy kis súlyfölösleg van rajtunk, de nyáron a csupasz valóság néz szembe velünk. Úgyhogy gyerünk! Hajrá! Mindent bele! Fogyjunk együtt!

Hát, persze! De mégis szükségünk van rá, ha tartani szeretnénk a súlyunkat vagy esetleg fogyni vágyunk. Miért hülyeség diétázni? Mert a szervezetünk úgy van beállva, hogy nem tud hosszú távon kitartani, és mi sem tudunk. Mindig kell változtatni egy diétán a fogyásunk alatt, hogy az hatékony lehessen és elégedettek legyünk mi is a végén.

Sajnos mostanában semmi sem úgy alakult, mint ahogy azt szerettem volna, de nem telt haszontalanul az időm, kerestem, kutattam új nézőpontok felé. Sok mindenre rátaláltam, és egy hirtelen váltással és egy jól kidolgozott tervvel a hátam mögött most új irányból közelítem meg a fogyásomat.

Sajnos, most híztam, és én mindig azt vallom, hogy nincsen erre kifogás, hogy miért is híztam, a tény maga önmagáért beszél. De azért elmondom, hogy az idén még nem voltam egészséges, és a furcsa csak az ebben, hogy a betegségek hatására nemhogy lejjebb ment a mérleg mutatója, hanem inkább felfelé. Ezt tudom miért is történt. Azért, mert abszolút nem volt kedvem törődni az étkezéssel, örültem amikor nem voltam lázas.

96 kiló vagyok most este, az jó, hogy nem ment feljebb a mérleg mutatója. Innen kezdek megint építkezni lefelé. Most, ilyenkor szoktam a jól bevált receptekhez folyamodni, olyan élelmiszerekhez, alapanyagokhoz, amikből mindig sok van itthon és eddig hanyagoltam őket.

Hát, igen! Az ünnepek mindig is a gyengéim között szerepeltek és fognak is szerepelni. Simán feljött négy kiló, ami annyit tesz, hogy most 97 kiló vagyok. Illetve annyi mégsem, mert ruhában mértem meg a súlyomat. Ez van, nincs mit szépíteni rajta, innen kell tovább építkezni.