Nem mértem most magam, de nem is ez a lényeg, mert amiről írni szeretnék, nagyon tanulságos, és jó ha követem a módszert, mert lehet, hogy fülön tudom csípni a falánkságomat. Elhatároztam, hogy írom, mit is eszek egy nap, de úgy igazán mindent, ami jön. Ez csak délután 4-kor jutott eszembe, de így még jobban tanulságos az esetem.
Délután 4-ig nem is ettem túl sokat, ahogy visszaemlékszem, 1 szelet fasírozott volt ebédre, 1 tányér savanyú krumpli levessel, reggelire ettem 2 banánt és egy almát. Délután 4-kor kezdtem írni, hogy mit is ettem.
2 szelet fasírozott, 1 főtt tojás, és 1 tányér savanyú krumpli levest ettem (400 g). Itt már éreztem, hogy jóllaktam, ezért megnéztem, hogy délután 4-től mennyit is ettem kalóriában. Ez 845 kcal volt, ami elég durva egy evésre. A reggelivel és az ebéddel együtt már ott voltam, hogy elég lett volna mára, mert 1409 kcal, és 152 g szénhidrát jött ki. Ha meg bírtam volna állni, hogy többet nem eszek, jól is jöttem volna ki a napból, de! És most jön az, ami szörnyű!!! :(((
Ezután jött a szokásos falásrohamom, amikor is még 10 dkg csokit, 1 db szaloncukrot, és egy almát, valamint 2 db kolbászzsíros kenyeret ettem meg. Most számoltam ki fél tízkor, hogy ez mennyire is jött ki.
2283 kalória, amiből a szénhidrát a megengedettnek épp a duplája, vagyis 301 g, a fehérjét is túlléptem természetesen 91 g, és a zsír, az katasztrofális, mert 84 g, azaz 47 grammal léptem túl a keretemet. (százalékban = 52% szénhidrát, 16% fehérje, és 32% zsír).
Az a tanulság ebből, hogy minden étkezésemet fel kell jegyezni, sőt, mérni is kell az adagokat, mert csak így derül ki, hogy milyen sokat is eszek. A legcsúnyább az egészben, hogy még most is étel után kutattam a hűtőben, de semmi olyat nem találtam már, amit jóízűen meg tudtam volna enni. Volt még sajt, de ugye degeszre ettem magam, így már nem kívántam annyira. Szerencsére, mert éjszakára ez a sok minden, ami a gyomromban van, bizony össze fog veszni egymással, hiszen délután 4-kor már megettem annyit, amennyi egy napra nekem kellett.
Ha te is úgy kínlódsz, mint én, netán farkasétvágyad van olykor, bizony ne legyél rest, írd össze, mit is eszel akkor, mikor annyira kívánod az ételt. És ennél csak többet szoktam enni, mert napközben is több szokott lecsúszni a kis gyomromba.
Ez volt az első olyan komoly napom, amikor igazán érdekelt, hogy mi az, amitől így hízok. Hát, nincs mit csodálkozni. Csak a 10 dkg csoki, az már elég durva hiba volt, és még a többi!!! :(((
Minden nap szeretném írni ezt a kis jegyzetfüzetemet, igaz, hogy egyelőre a falásrohamommal nem tudok mit kezdeni, de talán, ha látom, hogy mikor elég a napi adag, akkor talán meg tudom fékezni az étvágyamat egyszer. Fölírtam elrettentésként főcímnek, a lap tetejére, hogy - Mit is eszem este a nagy zabálásnál? -, és kenyeret nem is ettem a fasírozotthoz, meg köretet sem, de nem itt van a gond, hanem semmilyen zöldségfélét vagy salátát nem ettem egész nap. A gyümölcsből is a banánt lehetett volna helyettesíteni naranccsal, mert épp volt itthon. Kis kiigazításokkal, és egy kis odafigyeléssel, valamint egy kis időráfordítással jobb eredmény születhetett volna.
Holnap kíváncsi leszek, hogy hogyan ébredek, épp ezért nem is mértem magam, nincs így semmilyen jelentősége, csak örülhetek, ha nem sokat híztam. A kis kockás füzet tetején már ott van, hogy 2. nap, és egyelőre az a tervem, hogy csak annyit ehetek, amennyi a lapra ráfér, és jó nagy betűkkel írok, hogy minél kevesebb férjen el az oldalon. Úgy látszik, hogy jó módszer ez az étkezési napló írása, mert az ember lánya szembesül az étkezési szokásaival. Ha sikerül, holnap újra írok, meglátod, hogy tanultam-e a mai nap hibájából.
Hallgass meg egy dalt lazításként, és figyelmesen olvasd el, amit írtam, mert van min csodálkozni, sajnos.
ui.: és a csúnya még a dologban, hogy nem edzettem semmit. :(((
