Sok helyen olvasni, hogy jóval kényelmesebben élünk, mint őseink, akik rá voltak szorulva, hogy megszerezzék maguknak az ennivalót, és nem kis fáradtságukba került ez. Mi örülhetünk a civilizáció fejlődésének, mert sok minden megkönnyíti a munkánkat. A világ feltartóztathatatlanul fejlődik, változik, néha alig bírjuk követni, de kétségtelenül könnyebb életünk van, mint nagyanyáinknak, de ezzel a változással további nehézségeink jelentek meg, - stresszes napok váltják sokszor egymást, nincs időnk semmire néha, és nyaralni sem könnyű elmenni valahová.
Ezzel nem szeretném azt sugallni, hogy lustábbak lettünk, mint akik régebben éltek, hiszen van, aki másodállást vállal, hogy győzze fizetni a csekkeket, sokan külföldön keresik a jobb életet, mert itthon már lehetetlenség boldogulni, van, aki egyedül neveli a gyermekét, gyermekeit, és otthon is meg kell, hogy állja magát mindenki, ha folyamatosan haladni akar a korral.
Aminek inkább köze van ahhoz, hogy megnehezíti a fogyásomat, az az, hogy lankad az érdeklődésem egy idő után a diétázáshoz. Hagytam magam, hogy a súlyom ennyire elszaladjon, hogy ma már fáj a térdem, a csípőm, és ha tovább hagyom, hogy mindig azt egyek, amit éppen megkívánok, rossz vége lesz. Én összeírtam magamnak, hogy jelenleg mennyire vagyok még egészséges, azután azt is összeírtam, hogy mi lesz ha tíz év múlva is itt tartok még, ennyi kilóval a nyakamon. Akkor már 65 éves leszek, és remélem, hogy lesz ki után szaladgálnom majd, ha éppen nem fog szót fogadni.
Javaslom, hogy kezdjünk új életet, illetve folytassuk szépen ott ahol most vagyunk, mindig kicsit-kicsit változtatva. Ezt sem én találtam ki, ez egy jól bevált módszer a fogyáshoz, hogy apró jó kis szokásokat alakítunk ki magunknak, amikkel azután megpróbálunk együtt is élni. Azt mondják, hogy 21 nap, vagy 30 nap, de inkább 4-6 hét biztos kell, hogy egy szokást rögzítsünk magunkban.
Hogy mi nehezíti a fogyásomat? Talán az, hogy igazából még sosem akartam lefogyni úgy, hogy érdekelt is volna. Mondogattam, hogy: - fogyózom éppen -, de megettem a süteményt, nem volt igazi tervem a diétához. Most szeretnék útközben kialakítani magamnak egy olyan életet, amit életem végéig követni is tudok. Tudom, hogy leírva ez könnyűnek tűnik, de mivel mától vezetem a fogyinaplómat, és eddig is felszedtem már az utolsó bejegyzés óta két kilót, azt hiszem, a gyakorlatban nagyon nehéz napok elé nézek. De remélem, hogy csak a kezdet lesz nehéz, a folytatást annál könnyebben viselem.
Gyere, és kezdd velem az életed megreformálását.
Itt van egy szép dal, hogy legyen is kedved a reformhoz. :)
