Egyre többet és többet kell olvasnom ahhoz, hogy tudatosabban étkezzem. Azt is mondhatnám, hogy egyre többet és többet kell tudnom ahhoz, hogy okosabban tudjam összeállítani az étrendemet.
Most a cukorról olvasok egy könyvet, amiben az író könnyed stílusban, és igen olvasmányosan ír arról, hogy miért is fogyasztunk annyi cukrot. Arról is ír, hogy hogyan állítják elő, hogyan finomítják a cukrot és ezzel gyakorlatilag mindent kivonnak, ami egyáltalán hasznos volt benne a legelején, mikor még cukornád vagy cukorrépa volt. El is érte vele az író, hogy én még ma egy deka cukrot nem fogyasztottam, pedig ha valaki, akkor én aztán szeretem az édes ízt, pl. a csokoládét, meg a sütiket, meg mindent, ami hizlal. Most talán fordul a kocka, és belátom, hogy csak önmagamnak okoztam eddig károkat ezzel, és le tudok szokni a csokievésről. Nálam úgy néz ki, hogy nem működik az a módszer, hogy most ettől a pillanattól kezdve nem eszek több édességet. Kis gondolatformálás szükséges ehhez, és ez a könyv épp arra jó. Kimondhatjuk, amit szinte mindenki tud és mond, de alkalmazni kevesen alkalmazzák, hogy a cukor csak kalória, és semmilyen tápértéket nem tartalmaz. Mindent kivontak már belőle, finomították, kifehérítették, hogy tetsszen nekünk, mert szeretjük az édes ízt. Azt hiszem, hogy meggyőz ez az állítás arról, hogy ezután nagyon, de nagyon figyelni fogok a cukorfogyasztásomra.
Épp laborvizsgálat előtt állok, és nagyon izgulok is azért, hogy a vércukorértékem majd jó legyen. Nem csak ilyenkor kell észbekapnom, amikor már szorít a cipő, egész évben oda kell figyelnem a helyes táplálkozásra, ha jót akarok magamnak. Csak azért ettem eddig is a csokit, mert édes és szeretem az édes ízt. Állítólag már gyermekkorban kialakul, hogy hogyan is fogunk táplálkozni később, ilyenkor szeretjük meg azokat az ételeket, amik ízlenek nekünk, és szeretjük is fogyasztani. És a gyerekek is szeretik az édeset. A könyv azt írja, hogy rengeteg cukrot fogyasztunk el egy év alatt, de egy nap alatt sem kéne annyit, amennyit valójában eszünk. A szervezetünk ugyanis megvan úgyis, ha tudjuk nélkülözni, nincs rá szüksége, részint biztosan azért, mert tényleg csak üres kalória, minden tápérték nélkül. De mivel szeretjük az édes ízt, meg az olyan ételeket, amik ízlenek nekünk, nehéz lemondani a luxus kategóriába sorolható cukorról is pl. Inkább döntsünk helyesen, és együnk gyümölcsöket, ha édes ízt kívánunk, ezzel sokkal jobban járunk, mint egy tábla csokoládéval. Aki tud mértéket tartani, nagy előnyben van velem szemben, hiszen meg tudja állni, hogy ne egyen fölösleges kalóriákat, aki viszont hasonló típus mint én, hát, bizony egy cipőben járunk, mert át kell formálni a gondolatainkat olyanná, hogy önmagunk mondjunk le a szervezetünk számára káros élelmiszerekről, ételekről.
Gondoljuk át a leírtakat még egyszer, és döntsünk okosan, többet ér az egészségünk, mint egy tábla csokoládé. Nem utolsó sorban nem mindegy ugye az sem, hogy meddig élünk, és egészségben vagy betegségben élünk-e?
