Minden napunk különbözik a másiktól, így nem is lehet elvárni, hogy egyforma legyen, és egyformán fogyjunk. Épp ezért hiábavalóság szerintem azt is elvárni, hogy mindegyik napunkon ugyanannyit fogyjunk, még ha az oly kevés is.
Ez tulajdonképpen egy csapda, amibe még én is még most is számtalanszor belefutok. Elvárom magamtól, hogy X kilót (dekát) fogyjak mindennap, hogy elérjem a kitűzött álomsúlyomat X napra. De mindennap máshogy étkezünk, máshogy mozgunk, más a programunk, ezért ez nem fog sikerülni, nem fog menni sehogy sem, akármennyire is szeretnénk. Aki ezt nem fogadja el, csalódni fog hamarosan, mert igencsak inog, billeg a súlyunk még napközben is. Milyen sokszor mértem magam egy kihagyott étkezés után! Meg egy kiadós gyaloglás után! Vagy csak úgy általában tízszer ráugráltam egy nap a mérlegre! És mi lett az eredménye? Újabb csalódás, mert nem mindig mutatta azt a mérleg, amit látni akartam. Tulajdonképpen mindig megvolt az elvárásom, hogy - "no, most pl. 98 kiló kell, hogy legyek, mert nem is ettem ma még egy falatot sem, és már délután 3 óra van." -, és mit mutatott a mérleg? Többet, mint azt én kigondoltam. Megint csak csalódás! Vettem ezért új mérleget (akkor régebben), mert az majd megmutatja a tutit, gondoltam. Rá is álltam a szokásos elvárásommal, de ez még többet mutatott, így én kis buta, visszatértem a régi mérleghez, mert az mégiscsak kevesebbet mért. (Micsoda csalódás megint!) Az egészből azt szeretném kihozni, mit a cím is rejt magában, nem kell megijedni, mert mindegyik napunk más.
Sok függ a hangulatunktól is. Ha jobb kedved van, sokkal könnyebben viseled el, ha többet mutat a mérleg. Én is elég izgatott vagyok ma, mert holnap reggel lesz mérlegelés. Régebben ilyenkor még jó falatokat is megvontam magamtól, hogy minél karcsúbbnak lásson a mérlegem. :) De ez is hatástalan módszer nem érdemes alkalmazni. A súlyunk befagy, megáll, mert nem kap a szervezetünk elég értékes tápanyagot.
Most rengeteg folyadékot fogyasztok, iszom a teáimat, sima vizet, citromos vizet, ásványvizet. Ezek segítik a szervezetem működését. És, ugye nagyon kevés nasi van, az is ebéd után néha, ahhoz képest ahogyan habzsoltam a tábla csokoládékat még otthon. A lányom eszik néha csokis kekszet, chipset, vagy csokit, mert ő most babát vár, és néha megkívánja, de érdekes módon nem irigylem tőle a finom kis csemegéket, tudom, hogy ő most másképp étkezik, mint én, és így simán nyugiban tudok lenni. Nem kívánom meg én is a cukros ételeket, a finom kis nasikat.
Most 7 óra van, reggel van, ilyenkor otthon már régen megreggeliztem volna, de itt csak 8-kor kelünk "hivatalosan", és kb. fél 9-kor reggelizünk. 14 óra körül ebédelünk, és este 6 vagy 7-kor vacsorázunk. Amikor főzök, nincs kóstolgatás, nem lehet ilyen alapon megenni egy fél tányér levest, csak kizárólag az ebédnél van az étkezés. De tényleg rengeteg vizet iszom, és főleg teákat, gyógyteákat. Holnap lesz az első olyan nap, amikor előtte több napig is kibírtam, hogy nem álltam mérlegre. Nagyon kíváncsi leszek, mit mutat majd holnap a mérlegem ezek után. Titokban azért van bennem egy kis elvárás azért most is. Erről valószínűleg nem lehet leszokni, de bármit is fog mutatni a mérleg, én tudom, hogy mindent okésan csináltam, szót fogadtam, így az eredmény az teljesen korrekt lesz. :)
A mai motiváló mondatunk a következő:
Legyünk mindig optimisták, űzzük el a stresszt az életünkből! :)
Hallgass meg egy dalt, így reggeli indító zenének! :) és Légy mindig vidám! :)
