Hát, itt még nem tartok, de lánykoromban meg tudtam csinálni a hidat, mert tornáztam még a suliban. A lényeg, hogy elkezdtem tornázni, és szobabicajozni. 20 perc gimnasztika zenére, és délután 30 perc szobabicaj volt tegnap. Most vagyok 95.8 kg, vagyis ha tudom tartani a sportot, jó úton vagyok. Súllyal tornáztam, 2x1 kg-os súlyzóval. Éééés! Nem ettem este 18 óra után!!! :) Ez nagy szó, és illik is betartani.
Egyelőre ha ezeket napi szinten tudom tartani, az már fél siker. Ha egészségesen is étkezem hozzá, az már teljes siker. :) Ma is szeretném ezt a mozgássort végigvinni, még nincs izomlázam, de lehet, ha most belekezdenék tornázni, akkor nem bírnám 10 percnél tovább. Éreztem a szobabicajnál is a végén, hogy alig bírom, de végigcsináltam, és ez jutalmat érdemel. Főleg, hogy nem ettem este már. Szekrényrendezés lesz a jutalom, hátha találok olyan pólót, amibe éppen belepasszolok. :)
Kicsit visszaveszek a tempóból, mert a napi 30 perc szobabicajt még nem fogom tudni megcsinálni, de hátha sikerül egy kíméletes tempóban bicajoznom. Örülök, hogy 95-tel kezdődik a súlyom, de már azért kacsintgatok a 94 felé is. Ha 93 kg leszek, akkor tuti, hogy még egy nadrágba bele fogok férni. Szupi, már alig várom, mert a mostani már egy kicsit bő.
Ki kell tartani hosszú távon, nincs mese, csak így lehet fogyni. Rendszeres étkezés, mozgás, és egy kis pszichológia a fejben. Fejben kell összerakni az összeillő darabokat. Ha ésszel fölérem, hogy minden áldott nap mozognom kell, és nem szabad este halálrazabálnom magam, akkor könnyebb lesz minden napom.
Gyere, mozogjunk amennyit csak tudunk, és amennyi jólesik. Hallgass meg egy dalt, és fogyjunk napról napra. :)
