Kezedek hinni ebben a programban, amibe belekezdtem. Ez a hit fog most tovább vinni, és erre a hitre van szükségem, hogy akkor se adjam fel, ha nehezebb lesz a helyzetem. Sok minden kell egy fogyókúrához. Kell egy cél, kell egy elhatározás is, hogy ezt a célt meg fogom valósítani. Kell a vágy, hogy mindezt elérhessem, kell nagy adag elszántság, és állhatatosság is, hogy mindig kitartsak. Kell ezért a kitartás is, legyen erőm minden nap megtenni a szükséges lépéseket a célom érdekében.
Lehet, hogy ezek a tulajdonságok mind megvoltak valahol és valamikor bennem, de így együtt csak most vannak jelen. Elkezdtem elhinni, hogy mégiscsak le tudnék fogyni, ha végigcsinálok minden szabályt, ami adva van. Lustaságomnak, és a kényelmemnek köszönhetően nem vettem észre, hogy képes vagyok a lehetetlenre, vagyis a lehetetlen lehetségessé válik, ha megváltozik a gondolkodásunk önmagunról, a célunkról, a vágyainkról.
Most későn uzsonnázom, olyan 5 óra körül, ami szinte megfelel egy vacsorának, ha megfelelő mennyiséget eszek. Ha már teli van a gyomrom, nem eszem tovább, és ha este 6-kor nem vagyok éhes, de még nem vacsoráztam, egyszerűen kihagyom a vacsorát, mert már érzem, hogy nem jó teli gyomorral elaludni. Még nem vagyok ugye profi a fogyókúrázásban, de kezd kinyílni a szemem, és elgondolkodok dolgokról, amit eddig nem tettem. Kell hinnünk ugye valamiben. Most értem meg annyira, hogy kezem elhinni, hogy sikeres lehetek, és ez majdnem egy hónap eredménye. Napról napra változom, igaz, kezdetben sokszor visszacsúsztam a program elejére, és ki tudja, hogy most épp hány kiló is vagyok, de már alakul a kitartásom, és kezdek elszánt is lenni a célom érdekében.
Ezeken a folyamatokon úgy látszik, mindenkinek keresztül kell mennie mielőtt végleg le tudna fogyni. Volt kabátpróbám, és már be tudom cipzározni a téli kabátomat, amit eddig nem sikerült. Ez nagy öröm még akkor is, ha csak egy kilót fogytam volna éppen, mert a lényeg az, hogy tudom hordani a kabátot. Szupppi!!! :))) Vagyis formálódik az alakom a szobabicajnak köszönhetően, amit december 28-a óta csak kétszer hagytam ki. A többi napon lelkiismeretesen megcsináltam, és már gyorsítani is tudok a vége felé, amikor pedig azt hittem volna, hogy fáradtabb leszek.
Már érzem, hogy egyre több erőm van, és tudom, hogy ma már nem fogok enni este 6 után, mert nem hiányzik a szervezetemnek. Úgyhogy nem szabad feladni semmit, főleg nem az első napok után, mert az eredmények csak később jönnek. Lehet, hogy később még nehezebb lesz, de tudom már mit szeretnék, és azt hogyan is fogom elérni. Tartom a szabályokat, és hiszek önmagamban.
Tarts ki te is, és gondold át, milyen céljaid vannak, és azokat mikorra is szeretnéd elérni. Higgy önmagadban te is, mert meg tudjuk csinálni amit szeretnénk, csak kellő elszántsággal kell a dolgokhoz állnunk. :)
