Sok sikersztori kering az interneten sikeres fogyásokról. Az az igazság, hogy Le a kalappal előttük! Minden elismerésem azoké, akik elérték már az álomsúlyukat, még akkor is, ha netán visszalopódzott volna egynéhány kiló, hiszen ők már végigjártak egy olyan utat, amit én még csak keresgélek.
Már én is kezdem megtalálni az utamat, de bizony sok-sok évbe tellett mire idáig eljutottam, és még most sem mondhatom biztosra a határozottságomat. Mindig előfordulhat valami, ami felborítja a kijelölt irányunkat, és nagyon nehéz visszatalálni az eredeti tervhez.
Ma is ehettem egy kis fagyit, még több is lett volna engedélyezve, mint amennyit kértem, és bevallom, ebben a nyári időben jól is esett. Lehet, nem kell az a drákói szigor, hogy - no, mostantól aztán végleg nem eszem cukros dolgokat. Az biztos, hogy szerintem, akik sikeresek lettek a fogyásban, ők is megengedtek maguknak néha egy kis kilengést. De mindenképpen őszinte tiszteletem, és meghajtom a fejem előttük. Remélem, hogy egyszer én is csatlakozhatom a sikeres fogyózók táborához.
A cukorral azért bánok csínján, mert régebbi bejegyzésben említettem, hogy nagyon közel voltam a cukorbetegséghez. Ez észhez térített egy kicsit, de nem eléggé, úgy látszik. No, de sebaj, iszom a gyógyító teákat, kúraszerűen, ezeknek is megvan a maguk hatása. Nem szeretnék még jobban beteg lenni, és épp a mai nap mentünk sétálni, vásárolni egy boltba, ami az elején nagyon megkínzott. Alig bírtam járni, alig bírtam egymás elé tenni a lábaimat, hogy haladjak is, és ne is fájjon a csípőcsontom meg a talpam. Hát, ezért is kell fokozatosan bevezetni a mozgást az életünkbe, akármennyi idősek is vagyunk.
Elmentünk egy játszótér mellett, és a lányom elmesélte, hogy egyszer látott nálam idősebb nénit, aki használta a játszótérre kihelyezett sporteszközöket. Ide jár kondizni, ez ingyenes, és közel is van, meg rettentő motiváló tud lenni, és egyben hatásos is. Mit mondjak, kicsit szégyelltem magam, hogy én meg alig tudok menni még. Nem szabad elhanyagolni a mozgást, ebből csak ez a tanulság.
A következő motiváló mondatunk ezért a mozgással kapcsolatos:
"Ahhoz, hogy valaki teljességben éljen, állandóan mozgásban kell lennie, mert csak így különbözik minden egyes nap az előzőtől." (Paulo Coelho)
