Nem mindig tudom legyűrni a régi rossz szokásokat. Csak ráálltam a mérlegre, és örültem picit, mert nem híztam semmit, sőt, még fogytam is.
95.8 kg-ot mutatott a mérleg, ami ugye mindig változik, semmit sem szabad rá alapozni. Én nagyon biztos voltam a tegnapi összevissza kajálgatástól, hogy feljebb kúszott a súlyom, de így nagyon spéci minden. Mit lehet ehhez hozzátenni? Hát, azt mindenképpen, hogy nagyon kíváncsi vagyok, és nem tanulok még mindig a rossz beidegződésekből.
Szerdáig még van egy-két nap, de ma már igazi módon reggeliztem, és folytatom az eddigi étrendet, ami már bevált. Nem eszem túl zsíros dolgokat, a pörköltet is nélkülözni szoktam, inkább lágyabb ételeket eszem. Ha meg azt nézem, hogy szeptemberig mennyi idő van, akkor előttem a csillagos ég, minden csodájával együtt. Most vettem észre, hogy jól megettem egy nagy Tic-Tac-ot tegnap, alig maradt belőle. De más édességet nem eszem egyáltalán, és nem is hiányzik.
Azt mondják, mindent meg lehet szokni. Mogyorós csoki nélkül is van élet a közelemben, úgyhogy - viszlát sóvárgás! búcsút intek neked, mehetsz, amerre látsz! :) Szóval a csokoládé nélküli életet is meg lehet szokni. Olvass vissza a blogba, mikor írtam, hogy jól megettem egy nagy tábla csokoládét, és könnyen rájössz, hogy nem is volt olyan nagy áldozat ez a részemről, hogy lemondtam róla.
Most csak ilyen rövidet tudok írni, van mit csinálni, de a sok minden közé csak befért egy kis mérlegre ugrálás. Ne utánozz, de azért a lelki nyugalmamnak jót tett, az biztos, úgyhogy néha lehet kivételt tenni sok mindenben. Nem jó az a spártai szigor, ami elveszi a jókedvünket is.
A mostani motiváló mondatunk a következő:
Csak haladj mindig a saját magad által megszabott úton, mert ha már egyszer helyesnek ítélted, nem fogsz csalódni legközelebb sem. Hajrá! :) Mindent bele! :) Menni fog! :)
