Majdnem megettem egy tábla csokoládét most este. Kicsi maradt belőle, de épp ezért át kell megint értékelnem a csokihoz való viszonyomat. Ez valószínű olyan, mint a láncdohányosoknál a cigaretta elszívása. Nem akarjuk, mégis megtesszük.
Most éjjel nem mértem magam, de el tudom képzelni, hogy mit is mutatna a mérleg. Ha Pesten kibírtam, hogy nem ettem, és nem is kívántam a csokoládét, akkor ez a mostani falánkság gyengeség részemről. Ezt el kell könyvelnem magamnak, és jól tudatosítani is kell. Most olvastam a neten, hogy az akaraterő kifejlesztésének egyik pontja épp az, hogy: - "Csinálj kevesebb baromságot!" -, és ezt a mondatot pont nekem címezték ezen az estén. A tanulság csak az lehet, hogy abba kell hagyni a csokoládé evését. Punktum! Kész! Vége! Nincs több lehetőségem e téren. Gyenge voltam, de erős szeretnék lenni, ezért ezt kell fejlesztenem. Ostorozni nem ostorozom magam, de tanulok a hibából.
Ezennel ígéretet teszek, hogy nem eszem több csokoládét! Az ígéretek segítenek fenntartani az önfegyelmet.
Megint csak eljutottunk az akaraterő kérdéséhez, ami sarkalatos pontja az életmódváltásnak, a fogyásunknak. Beszéljünk akkor róla egy kicsit. - Még valamit olvastam ma a neten: "Tanuld meg elviselni az enyhe éhséget!" -, az, hogy mocorog a gyomrod, mert enni szeretnél valamit, még nem indok arra, hogy jól teletömd magad. Fejleszteni kell az akaraterőnket minden téren. (olvass erről az interneten). Ha most nem bírod ki, hogy a csokoládét messze száműzd magadtól, akkor nagyobb horderejű dolgokban is rosszul fogsz dönteni. És ez nagy baj, mert az létkérdés minden fogyni vágyónál, hogy határozott bölcs döntéseket tudjon hozni minden helyzetben. Ezért kell felhagyni minden rossz szokásunkkal. Itthon mindig is lesz csokoládé, mert a család többi tagja szereti, így az irányt nekem kell megszabnom, és a csokit tartalmazó doboz helyett az egészséges alapélelmiszerek felé kell vennem az irányt.
Össze fogom ma írni, hogy a csokoládé fogyasztása milyen káros hatással van rám nézve. Ezt is kifüggesztem a napirendem mellé, hogy mindig szem előtt legyen. Ha már ennyit beszéltem a csokiról, épp itt az ideje, hogy el is felejtsem, nem gondolok már úgy rá, mint ami meg fogja keseríteni az életemet, túllépek rajta. No, de késő is van már, nem ér az egész annyit, hogy ennyit őrlődjek miatta. Már éjjel 2 óra van, és ma már jelenésem van az Ofotértban, inkább megyek most már aludni, hogy pihentebben ébredjek fel.
A mostani motiváló mondatunk a következő:
Ne félj, ha valami nem úgy sikerül, ahogy megálmodtad. Mindig lesz esélyed változni és változtatni a körülményeiden. Csak légy elég kitartó, és tudd, hogy merre is szeretnél haladni.
ui.: - Ami nem megy, ne erőltessük! Próbáltam kis adagot enni korábban a csokiból, úgy látszik, a teljes megvonás a járható út csak. Ezt most megértettem, így voltam egykor a cigivel is, meg a kávéval is. Egyszerre hagytam el mindkettőt, és a hirtelen megvonás volt csak az üdvözítő módszer. Le kell tenni, el kell hagyni minden rossz szokásunkat. Kerül amibe kerül, tart ameddig tart.
