Bizony, tudtam, hogy az ünnepek súlygyarapodást fognak hozni. Ezért írtam a címben, hogy lehet, nem is tudok már megváltozni. Nem tudom. Nagyon szeretnék, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy elég legyen. Mi kellhet vajon ahhoz, hogy végre ne is hízzam vissza, ha fogyok valamennyit?
Itt a válasz egyértelműnek látszik. Mégpedig az a válasz, hogy valamilyen életveszélyhelyzet fog kialakulni, ha továbbra sem törődöm az egészségemmel. Az eszemmel tudom, hogy mit kéne tennem. Az eszem tudja mik az egészséges ételek. Az eszem tudja, ha így folytatom, nagyon csúnyán ráfázok, és már visszafordíthatatlan dolgok alakulnak majd ki, amire már nem lesz egyáltalán ráhatásom. Most még talán van reményem. Most még ott tartok, hogy néha tudok józanul is gondolkodni. Most még elkerülhetem a legrosszabbat. Pedig milyen jól álltam július végén! És hagytam, hogy mindent elveszítsek. Az a baj, hogy nem tudom még, hogyan is tudok súlyt megtartani. Hízni könnyű. Nem kell hozzá nagy tudomány. Fogyni nehezebb, és a legnehezebb megtartani a súlyunkat, ha egyszer leadtunk valamennyi súlyfölösleget. Mindig van csábító tényező, és én ismerem magam annyira, hogy tudom magamról, el fogok csábulni az első adandó alkalomkor. Sajnos! Most azon gondolkodom, hogy tényleg nem tudok már változni? Tudnék, ha összeszedném magam, de nem megy. Itt van karácsony első napja, és itt van ez a rengeteg kaja, amit automatikusan tömök magamba. Minden gondolkodás nélkül. Azt hiszem, mégiscsak van egy kis szerencsém! Amikor 113 kilóról le tudtam fogyni 92 kilóra, akkor a legnagyobb méretű farmernadrágomat kihajítottam a kukába, ne is lássam, gondolván, többször úgysem lesz rá szükség. De most jó lenne, mert már megint kihíztam mindent. Úgyhogy itt állok télvíz idején farmer nélkül. De egyszer ki kell mozdulni itthonról, ezért holnaptól kénytelen leszek fogyózni, ha tetszik, ha nem, ugyanis új nagy méretű farmert már többé nem veszek. Bele kell fogyni abba, ami jelenleg itthon van, ami jelenleg a rendelkezésemre áll. Sosem gondoltam, hogy egyszer így fogok járni. De így jártam, és szégyellem is magam miatta nagyon! Holnaptól ezek szerint mégiscsak egészségesen fogok étkezni, ha tetszik, ha nem. De megváltozni ettől még nem változtam meg, csak éppen kényszerhelyzetbe kerültem.
Fel kell kötnöm azt a bizonyos fehérneműt, ha érdemben el is akarok érni valamit. Nem tudom mi játszódik le bennem, amikor nem tudok ellenállni az édességeknek, meg az egészségtelen ételeknek. Ilyenkor eszembe sem jut, hogy rosszabb is lehet a helyzetem. Pedig most kész tények elé vagyok állítva, amit én idéztem elő magamnak, nem más. Nem okolhatok senkit és semmit saját magamon kívül. Ha van még, ha maradt még egy kis eszem, akkor viszont okulhatok abból, amit előidéztem magamnak. És lehet, hogy ez az utolsó sanszom. Ha ez, amit eddig leírtam, nem elég ahhoz, hogy változzak, akkor nincs már visszaút, csak a folyamatos hízás, amit pedig nagyon nem szeretnék. Nem tudok ígérni semmit. Az élet meghozza a döntést helyettem. Lehet, holnapra már szebben látom a jövőmet. Nagyon régen harcolok, küzdök a kilók ellen, és lehet, hogy ők fognak győzedelmeskedni, nem tudom. Az egészségünk mindennél fontosabb, ezt nemcsak én tudom, tudja mindenki, aki kicsit is törődik vele. Ez az, ami még tarthatja bennem a lelket. Olyan sokszor fogadkoztam már eddig magamnak, hogy már nekem is elegem lett belőle. Pedig még csak most jönnek a januári, az újévi fogadalmak, amik olyan népszerűek szoktak lenni. Egy röpke pillanatig úgy hisszük, meg tudjuk váltani a világot, de végül csúfos vereséget szenvedünk legtöbbször.
Ami még erőt adhat nekem, az az, hogy vigyáznom kell magamra a gyermekeim miatt, az unokáim miatt, nekik is még szükségük van rám, mint ahogy nekem is szükségem van rájuk. Ők lehetnek a Jolly Jokerek az életemben. A Jolly Joker a legértékesebb lap a kártyajátékokban, úgyhogy a családom nekem is a legértékesebb mindennél. Őértük még biztos, hogy nekivágok a lehetetlennek tűnő feladatnak. Ők azok, akik fogják tartani bennem a lelket. Épp fotóalbumot kaptam karácsonyra a gyerekektől, ezt fogom nézegetni, és minden egyes fényképnél eszembe fog jutni, hogy van még esélyem egy új életre, ahol tudok még bizonyítani, tudok még újat kitalálni, hiszen ha már ezt is föladom, akkor nem marad az ég világon semmim és senkim. Ők lesznek a húzóerők, miattuk csinálom amit csinálok, és minden este úgy térek nyugovóra, és minden reggel úgy ébredek fel, hogy első utam mindig a fényképalbumhoz vezessen. Mihelyt kinyitom, tudni fogom mit kell tennem, vagy mit nem szabad tennem.
Remélem, hogy te jobb helyzetben vagy mint én, ne hagyd magad félrevezetni holmi csábító édességeknek! Most nem írok motiváló mondatot, mert nincs hozzá erőm, el vagyok eléggé keseredve, de ha valamit illene írnom, az csakis az lehet, hogy: - Nézz bátran mindig a jövő felé, mert ezernyi titkot rejt magában, és ezt a sok titkot neked kell mind felfedezned! :)
Mivel karácsony van, Boldog Karácsonyt kívánok neked, ünnepeljél jól, és érezd magad remekül ezen a szép ünnepen! :) Küldök neked egy dalt, hallgasd szívesen! :)
