Nem azt mondom, hogy mindig mindenkor full happy az életünk, de a jókedvünk bizony elengedhetetlen ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Sokat számít, milyen a hozzáállásunk az éppen aktuális életmódváltásunkhoz.
Ha mindenen felkapjuk a cukrot, ha mérgelődünk, mert mást mutat a mérleg mint szeretnénk, akkor már az egész napunk szinte biztos, hogy el van rontva. Persze, hogy nem örülünk, ha nem fogyunk, vagy ha felidegesítenek minket, mégis, valahogyan el kell tudnunk terelni a rossz érzéseinkről a figyelmünket. Egyszerűen mással kell ilyenkor foglalkozni, ott kell hagyni a problémát ahol épp megszületett, és váltani kell tudnunk. Érezzük amikor már feszül a húr, vagy közel vagyunk egy összeveszéshez, ezért mindenképpen találékonyaknak kell lennünk, és elterelő hadműveletekbe kell belekezdenünk. A lényeg, hogy még csak ne is hasonlítson a meglévő problémánkhoz az, amivel fel fogjuk cserélni. Pont az ellenkezője hoz majd megváltást.
Tehát, hagyd ott azt a csúnya mérleget, ahol épp a legborzasztóbb látvány fogadott az előbb, amikor megnézted hány kiló is vagy. Mást vártál, másban reménykedtél, de csalódott vagy. Egy hétig elő se vedd a mérlegedet, hiszen nem fognak egyik napról a másikra a kilóink csökkenni, pláne, ha tudjuk titokban, hogy nem mindent tettünk meg érte. De a legnagyobb csalódás akkor ér, amikor tényleg kihozol magadból mindent, és még akkor is más számjegy éktelenkedik a mérleg kijelzőjén, mint ahogy remélted. Biztosan nagyon sok oka van ennek, de nem szabad ezekbe belemenned, mert előfordulhat, hogy csak még jobban felmérgeled magad. Ki kell békülnöd az érzéseiddel, ki kell békülnöd magaddal, hogy tovább tudj lépni. Ehhez jó ötlet az, amikor egészen mást kezdesz el csinálni, mint az életmódváltásod éppen. Ki kell törni a gondolataid béklyójából. Nem szabad görcsösen csak a súlyvesztésre gondolnod. Majd megtörténik az is, ha eltelik a kellő idő hozzá. Sajnos, nekem is a türelemből van a legkevesebb, így csak tanácsolni tudom, hogy próbálkozz vele. Mármint hogy minél türelmesebb tudjál lenni. Nemcsak a fogyókúrához, hanem úgy általában mindenhez. Ha sikerül ezt elérned, mindjárt másképp fogsz gondolkodni.
Vajon miért vándorolnak vissza a nehezen leadott kilóink, és miért kell újra és újra elölről kezdeni mindent, vagy majdnem mindent? Túlságosan el vagyunk látva sokféle élelemmel. Van miből választanunk, és nem mindig választjuk az egészségesebb alternatívát. De miért nem olyan ízletes ami egészséges? Az ízlelőbimbóink nagyon csalafinták tudnak lenni, olyan ételekre cuppannak rá, ami tetszik nekik, amiktől jól érzik magukat, és ezzel különféle ingereket bocsájtanak az agyunk felé. Az agyunk veszi a jelzést és kellemesen jó érzésekkel jutalmaz minket. Ezért érezzük a cukros dolgokat finomnak, ezért nyugszunk meg egy tábla csokoládétól, ezért választjuk szerintem inkább a krémest, vagy éppen egy hamburgert. Ezek látványa is sokszor csábító. És, ha már itt tartunk, akkor már lőttek is a mai kitartásunknak, nem tudunk parancsolni magunknak. De mivel tudnánk csábítóbbá tenni az egészséges ételeket? Az biztos, hogy kell egy kis ügyesség meg érzék, hogy egy étel gusztusosan legyen tálalva, felkeltse az érdeklődésünket, de ha józanul próbálunk gondolkodni, akkor csak fel kell tennünk magunknak két kérdést, és a nagy dilemma el is dől, hogy mit válasszunk következő étkezésünkkor.
Tedd fel magadnak a következő két kérdést:
*jót teszek azzal magamnak, ha most megeszem ezt az egész tábla csokoládét (hamburgert, süteményt)?
*jót teszek azzal magamnak, ha most megeszem ezt az egész nagy tál finom salátát (zöldségfélét, gyümölcsöt)?
---
És akkor most ha megvan a válaszod, úgy is kell cselekedned, mint azt gondolod. Ha a csokoládé mellett voksolsz, akkor vállalnod kell az ezzel járó következményeket, például mást fog mutatni a mérleg másnap reggel.
Ha a zöldségféléknél maradsz végül, akkor tudhatod, hogy nem kell külön edzened, hogy ledolgozd az étellel felvett kalóriákat, hiszen egy nagy tál saláta nem olyan sok kalória, mint egy egész tábla csokoládé. És még ráadásul jól sem laksz a csokitól, csak még éhesebb leszel. A saláta után pedig még mindig ehetsz valamit, mert bőven belefér az adagodba.
Minden étkezésnél tedd fel ezt a két kérdést, és válaszolj is rá, és cselekedj is a válaszodnak megfelelően. Nem baj, ha a csokit választod, de pár nap múlva, mikor még mindig csak a csokira esik a választásod, lehet, elgondolkodsz rajta, hogy nem helyes hosszú távon édességeken élni. Időt kell adni magunknak, hogy a helyes útra térjünk, és a helyes úton is tudjunk maradni. Ehhez kell az a sok-sok türelem, amiből nekem is olyan nagyon kevés jutott. De mindenképp megéri a próbálkozást.
A mai motiváló mondatunk a következő:
Nem mindig tudjuk kihozni magunkból a maximumot, de lehet, hogy nincs is szükség mindig erre.
