Lehet, hogy már bemásoltam a noteszemből neked az alábbi részt. Ha igen, ne vedd zokon, jó, ha megvan a fejünkben, illetve papíron is, mit szeretnénk. Nagyon szeretem használni a OneNote-ot, szinte ide jegyzetelek magamnak mindent, jobban szeretem, mint a word-öt néha. Olvasd el, és tanulj belőle,…

Tulajdonképpen addig is kellett volna törődnünk, amíg több súlyt cipeltünk magunkon, de valljuk be, hogy valahol valamikor egy kicsit elhanyagoltuk magunkat, azért sikerült felszednünk pár kilót magunkra.

Tegnap este nagyon megijedtem, hogy visszatérek a régi énemhez, és visszakúsznak a leadott kilók. Azóta aludtam egyet, és már józanabbul látom a helyzetet.

Nagyon attól tartok, hogy ha hazamegyek, egyből a 30 deka mogyorós csoki lesz az első, amit magamba fogok tömni. És még egy csomó magyaros étel fog várni. Hogyan fogok ellenállni a csábításnak?

93.2 kiló vagyok, pont együtt haladok a grafikonommal, július 20-án kell majd 93 kiló körül lennem. Vagyis szerdán kellene kb. 93 kilósnak lennem, ami elérhető.

93.5 kiló vagyok, csak lemértem magam, mert érzem, hogy hízok vissza. Tulajdonképpen 93.7-et mért a mérleg, de mivel ruhában mértem magam, 20 dekát leszámítottam, aminek egyébként nincs különösebb jelentősége.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy nem vagy elég bölcs, sosem állítanék ilyet. Csak gondolati szinten tettem fel a címbéli mondatot, és leginkább saját magamnak címeztem, ne vedd magadra.

Régebben írtam egy bakancslistát magamnak, nagyon sok minden szerepelt benne. Gondoltam, miért is ne lehetne ezt "lefordítani" kizárólag a fogyás támájára.

Elővarázsoltam egy régebbi levelezést, amit egy coach-al folytattam, és nagyon jó volt érezni, látni, olvasni, milyen terveim voltak 5 évvel ezelőtt.

Húú, jól bealudtam! Már negyed nyolc van, és csak most tértem észhez. Persze nem csodálkozom rajta, mert egy jó nagyot kirándultunk, jó fél óra oda, és jó fél óra vissza (vagy még több).