Miért nem tudunk kitartani egyfajta diéta mellett? Unalmas lenne, nem találunk benne fantáziát egy idő után? Mindig újra vágyunk, mindig újat várunk, és ha ezt nem kapjuk meg, akkor a kitartásunk csökken, végül abbahagyjuk az egészet.
Ha szereted a kávét, vagy dohányzol éppen, akkor biztosan szembesülsz azzal az érzéssel, hogy egyre több és több adagot kíván a szervezeted, hogy ugyanazt a hatásfokot el tudja érni. A végén már nem tudod elérni, hogy jóérzést kapjál, és automatikusan kialakul a rászokás, a hozzászokás, és már csak azért gyújtasz rá, mert hiányzik maga a mozdulat, amit megszoktál, hiányzik a rituálé, azok a mozdulatok, ahogyan előveszed a cigarettát és rágyújtasz. Szerintem lehet, hogy egy diéta sem tudja azt nyújtani, amit elvárunk tőle. Túl nagyok az elvárásaink velük szemben, és az eredményeikkel szemben is. Ráadásul túl türelmetlenek is vagyunk, és nem tudjuk kivárni, amíg egy idő letelik, mire beindulna végre a fogyás. Csalódottnak érezzük magunkat, és megállapítjuk, hogy már megint kezdhetünk mindent elölről. De a következő diéta sem nyújtja azt, amit mi szeretnénk kapni tőle, pl., hogy gyorsan és egyenletesen lefogyasszon, ezért ezt is a sutba vágjuk, és így váltogatjuk egymás után a diétákat, várva a tuti befutót, ami talán csodát művel velünk.
Mindenki saját magán tapasztalja a leírtakat, számtalan keresgélés után sem találunk rá arra az igazi, számunkra megfelelő mintaétrendre. Még ha tetszik is, ami a diétában szerepel, egy idő után biztosan alábbhagy a lelkesedésünk, mert nincs újdonság benne már, amire pedig úgy vágyunk. Feladjuk, és még többet hízunk vissza, mint amennyit esetleg le tudtunk fogyni. Ha valaki keresgélne a könyveim között olvasnivalót magának, minden második könyvemben valamilyen új és biztos diétás módszert ajánlanak, vagyis, teli vagyok fogyiskönyvekkel. Minden második könyvem a fogyásról szól, arról, amire még igazán senki sem jött rá, hogy mitől is tudnánk gyorsan és kínlódások nélkül minél hamarabb lefogyni. Volt, amelyik könyvet csak a címe miatt vettem meg, mindegyik hirdeti a saját módszere eredményességét, úgyhogy valószínű, hogy nem a könyvekben lesz a hiba, hanem énbennem, és nem a diétás módszerek a rosszak, hanem önmagamban nem találtam még rá arra az ösvényre, amin igencsak el kellene indulnom már. Nem a diétákat kell állandóan váltogatni, mert elég egy jól kidolgozott fogyókúrás étrend, hanem önvizsgálatot kell legelőször tartanunk. Amikor valamiből egyre többet és újabbat várunk, akkor ott bennünk van a hiba, és leginkább az érzelmeink között kellene kutakodnunk, hogy ráleljünk a megoldásra. Ha van állandó hangulatingadozásunk, vagy túl nagyok az elvárásaink valamiből, akkor ott mélyen el kell beszélgetni önmagunkkal.
Miért nem vált be a sok fogyiskönyv közül egy sem nálam? Azért, mert még agyban nem tartok ott, hogy el is hiszem magamról, hogy le tudok fogyni, és lehet, most még félek is egy kicsit mi lesz velem, ha mégis sikerülne a fogyásom. Meg is kell tudni tartani egy súlyt, nem elég lefogyni csak, és azt hiszem, hogy egy nagyon elhízott testnél a bőrünk sem tudná követni a hirtelen fogyást, amire pedig úgy vágyunk. Én például ezért gondolom, hogy inkább élek most még egy túlsúlyos testben, minthogy hirtelen sokat fogyjak és lötyögjön a bőröm rajtam. Túlontúl nem hiszem azt, hogy lehet szépen és fokozatosan is fogyni. Még a mérleg is az ellenségemmé válhat, ha folyton csekkolom, mikor mennyit is mutat a mérleg mutatója. Mi a megoldás minderre? Én most még nem tudom, de sejtem, hogy jó nagy adag türelem is kell ahhoz, hogy elérjük a vágyott álomsúlyunkat és meg is tudjuk tartani hosszú távon is. Még a folyamatos motiváció sem elég, ha türelmetlenül csak elkezdünk valamit, de nincs már kitartásunk véghez vinni az álmunkat. Mindig meg kell lepni magunkat új és még újabb kellemes meglepetésekkel, amik kapcsolatba hozhatók az életmódváltásunkkal, mert erre vágyunk, és ezt várjuk el minden napunktól is. Legyünk ezért elég ötletesek, hogy sose fogyjon el az újdonság varázsa! :)
