Már megvolt a szobabicaj, a reggeli, és az ebéd is. Tegnap is tartottam magam a leírtakhoz, este most már tovább maradok fent, nem alszom el 8 órakor azért, hogy ne egyek. Már jobban fékezni tudom az éhségemet, illetve napközben eszek annyit, hogy már este nem vagyok éhes.
Sok kínlódós napom lesz még, erre fel kell készülnöm. Bár, lehet, hogy tényleg átáll a szervezetem az új ritmusra. Az biztos, hogy sokat kell még agyalnom azon, hogy például mikor legyen az edzés, mert eddig össze-vissza volt, amikor úgy éreztem, hogy meg tudom csinálni, akkor pattantam fel a bicajra. Rendszert kellene kialakítani, hogy pl. délután 17 órakor legyen mindig a bicaj, így jobban is fogom várni, és jobban be tudom osztani az időmet.
A mai kajám a következőképpen alakul: 150g főtt tészta volt a reggeli (kicsit szokatlan, de így jött ki a lépés). A tízórai egy szelet vajas pirítós volt, az ebéd egy gazdagon összeállított savanyú krumplileves (virslivel, és tojást is főztem bele), az uzsonna egy narancs és egy alma lesz, a vacsora pedig 200 g gyümölcsjoghurt búzakorpával. Ez összesen 1021 kalória, még ehetnék egy almát még, de jobban kellene valami zöldségfélét kitalálnom., hogy közelebb legyen az 1400 kalóriához. Azért csak ennyit számoltam, mert sok lett a szénhidrát (66%), a fehérje (12%), és a zsír (22%) az pedig kevés. Most így sikerült összeállítani az ételsort, legközelebb jobban meg kell terveznem.
Jó, hogy már a harmadik napnál tartok, és annak is lement a fele, és elég jól érzem magam. Ez a lényeg, hogy ne legyek napközben éhes, és jókedvvel ébredjek, és jóérzéssel tudjam végigcsinálni a napomat. Hogy mit tudnék még hozzátenni, hogy fogyjak? Már ahogy nézem a derekemat, mintha a 100 kilóról elmozdultam volna, mert kicsivel vékonyabbnak tűnik, és jobban, könnyebben mozgok ha kell valamit is csinálni. Az izomlázam elmúlt, az igaz, hogy mikor elkezdem az edzést, kicsit érzem a lábamat, de később ez elmúlik, és napközben nincs semmifle gondom vele. Nem akarok most többet bicajozni, talán még egy kis sétát alkalmanként be lehetne iktatni, az jól jönne.
Ha végigcsinálom az egy hónapot, valamivel megjutalmazom magam, ez is motivál, hogy kitartsak. Mindig kell apró jutalom az apró kis győzelmekért. Csak így lehet fenntartani az állandó vágyat a fogyáshoz. Jól alszom, sőt, volt, mikor alig tudtam felébredni, mert a szervezetem úgy látszik igényelte, hogy tovább aludjak. De a szabály azért szabály, hogy betartsuk.
Hajrá mindenkinek, aki belevágott a fogyókúrába! :) Nincs elvesztegetett nap. Mindig, ha teszünk valamit a fogyás érdekében, az rögzül, és már a részünkké válik. Csak gyakorolni kell a szokások kialakítását. Tartsd a formád, és mutasd meg, hogy van elég erő benned egy életmódváltáshoz. :)
