Természetesen 94 kiló vagyok, már kezdem megszokni. Újítani kell, különben itt fogok tanyázni jövő ilyenkor is. Nagyon megszoktam újra az itthoni volt életformámat, pedig sehogy sem szerettem volna visszatérni hozzá. Újítanom kell, mégpedig azonnal.

94 kiló vagyok, ez most stabilnak néz ki, úgy látszik, beállt erre a súlyra a testem. Nagyon tudom javasolni a nyári nagytakarítást mozgás gyanánt, én tegnap kezdtem bele a spájzunk rendbetételéhez, és úgy sajog minden porcikám, hogy élvezet érezni.

94 kilóval indulok neki a holnapnak, most este tíz óra van, és kedd. Kevesebb vagyok, mint reggel voltam, ki érti ezt? Vagy rossz a mérleg, vagy más oka lehet, nem tudom.

94.8 vagyok, csuda tudja, hogy mitől jött vissza a leadott kiló, de erről is be kell számolnom, mert így helyes. Vannak ilyen napok is, amikor a mérleg csúnyán megtréfál, kevesebbet várok és többet mutat.

93.5 kiló vagyok ma reggel, igaz, most ruha nélkül mértem a súlyom, általában fél kiló, ami ruha szokott lenni súlyban rajtam méréskor, kb.

94.2 kiló vagyok, ennek nagyon örülök, hogy nem kilókat fogyok naponta. Új grafikont állítottam be a kalóriabázis.hu oldalon, amikor is heti 30 deka fogyást terveztem be. Ennél többet nem szeretnék fogyni hetente, és minél több mozgást iktatok be.

94.5 kiló vagyok, tartom a formám, és ebben a bejegyzésben azt beszéljük meg, hogy miért kell a fogyókúránk során mindig megújulni?  Miért kell mindig új dolgokat bevetni a siker érdekében? Lássuk!

94.5 kiló vagyok, már nem kéne jobban felfelé menni a súllyal, kezdenek elkapni falásrohamok. Ez vagy megszokásból jön, vagy mert visszakerültem a régi itthoni közegbe, és ez ilyen hatással van rám.

Itt lavírozok 94 kiló környékén, mindig mondom magamnak, hogy nem szabad visszaszedni a szépen leadott kilókat. Óriási sikerélményem volt tegnap, mert egy csomó ruha rám jött, olyanok, amiket már régen leírtam, amiket már ki akartam dobni.

Majdnem megettem egy tábla csokoládét most este. Kicsi maradt belőle, de épp ezért át kell megint értékelnem a csokihoz való viszonyomat. Ez valószínű olyan, mint a láncdohányosoknál a cigaretta elszívása. Nem akarjuk, mégis megtesszük.