Régen nem írtam, mert nem fogytam, de most egy kicsit lejjebb ment a mérleg mutatója, 95.9 kg vagyok, pont egy kilóval vagyok több mint aminek lennem kéne a grafikon szerint. 

96.7 kilóra ébredtem, szupppiii, csak így tovább! A grafikonom szerint másfél hét múlva kellene ennyinek lennem, nagyon próbálok most már figyelni magamra. Ma kezdem el a futópados edzéseket, ma csak késő délután, vagy este tudok edzeni rajta, de különben lehet, hogy már korán reggel le fogom tudni a napi 30 percet.

Na, most már jobban le merem írni a súlyomat, mert már tartósan 100 kiló alatt vagyok, mégpedig 97.4 kg !!! :))) Szuperjó érzés, és hétvégétől kezdődik a futópados edzés, illetve lehet, hogy már holnap délutántól, meglátjuk! :) Már nagyon várom, és minden napra betervezek 30 perc gyaloglást a futópadon. 

Simán 100 kiló alatt vagyok, és ruhában mértem magam. Még a múltkor beállítottam egy célt a kalóriabázis.hu oldalon, már csak azért is, tudod, a grafikon kedvéért, hogy szemmel lássam, mikor hol is tartok. De nem számolok kalóriát, nyár van, ilyenkor valahogyan természetes módon jobban jönnek le a dekák, mint télen, amikor be vagyunk burkolózva a négy fal közé.

100 kiló körül mozgok most is, ugye, ha azt eszem, amit szeretek, akkor néha belefutok olyan ételekbe, amik nem feltétlen egészségesek, ezeket csak azért eszem, mert szeretem őket, és nem szeretnék emiatt egy nagy falásrohamot előidézni magamnak. De beleszerettem egy segítőtársamba, ami nekem a futógépet jelenti, elkezdtem a napi szintű gyaloglásokat rajta, és nagyon sajnálom, hogy korábban ezt miért nem tettem meg. Nem voltam elég felkészült hosszú távon, így csak pillanatnyi felindulás döntött mindig arról, hogy most itt van az edzés ideje.

No, most ma lemértem magam, kereken 100 kilóról indulok, igaz, nem reggel mértem, de szerintem majdnem mindegy, úgyis csak hozzávetőleges az eredmény, mert mindig mozog a súlyunk. Nem akarok most matekozni, hogy azt a 20 kilót az év végéig milyen formában is kell tudni leadni, mert egyrészt nincs is túl nagy jelentősége, csak összezavar, másrészt pedig úgysem tudom szabályozni, hogy egy hét alatt mondjuk 2 kilót adjak le pontosan minden héten. 

Képzeld el, le fogok fogyni! :) Ezt valahogyan érzem, ezt megérzi az ember lánya, ha elérkezik ez az idő, amikor elég érett már ehhez. Nincs most olyan nálam, hogy egy konkrét diétát követnék, csak az érzés egyre biztosabb, érzem és már tudom is, hogy le fogok fogyni. Nem egyszer, nem valamikor, hanem pont akkor, amikor ennek eljön az ideje, és ennek pont most jött el az ideje.

És tényleg! Már 100 kiló alatt vagyok! :) Igaz, az én mérlegem máshogy mért, mint amit gondoltam, de csak az elem merült le benne, és ma már 98 kilót mértem magamnak. Szuper! :)

Fogytam! Tuti, hogy fogytam, igaz, nincs nálam mérleg itt most ahol vagyok, de szembetűnő a változás. Két hete vagyok itt, és egészen másképp étkezem, mint előtte. A rendszeresség bejött az életembe. Nem eszem összevissza mindenfélét, csak reggeli, ebéd és vacsora van. Érdekes módon ki lehet bírni ezt így, nem kell a nasi, nem kell plusz ennivaló ezeken kívül.

Mi az oka annak, hogy akárhányszor is kezdünk bele egy fogyókúrába, hamarosan a kezdőponton találjuk magunkat, vagy még lejjebb? Ki tudja erre a pontos választ? Szerintem senki sem. Még a dietetikusok sem tudják, szerintem. Sokat hallani az akaraterőről, a kitartásról, a célok helyes felállításáról, az időnk jó beosztásáról, a napirendről, az edzésekről és a helyes étrendről is, és még sok minden másról is, például az alattomosan hizlaló stresszhelyzetekről is, mégsem tudjuk kitalálni, hogy mi volt az igazi kiváltó oka annak, hogy végül abbahagyunk egy diétát. Vannak ugye az igazi kivételek, amik erősítik a szabályt, de csak nagyon kevesek tartoznak ezek közé.