Még nincs február vége, de sikerült 98 kg alá tornásznom magam (97.7 kg!!! :))), aminek rettentő mód örülök, mert talán-talán beindul valami, és fogok is fogyni ezután is. Tarottam, hogy egy nap fél-fél órákat sétáltam, gyalogoltam, és lehet, hogy kevesebbet is eszek, mint előtte (bár én nem így érzem). Még nem vetettem be GI diétát, ha sikerül, akkor még jobb eredmények lehetnének. Nekem így is jó, a lényeg, hogy lefelé mutasson a mérleg.

"Az étrendünk öl meg minket." - olvasom A tökéletes étrend című könyvben, amit Robert Arnot M. D. írt. Jó könyv, nehezen szoktam meg a stílusát, de később rájöttem, hogy sok igazságot ír a szerző. Az az igazság, hogy megint jönnek fel a nagy nehezen leadott dekák, ezért már megint csak gurulok és gurulok. Figyelmezteni kell magam, mert megint elértem a 100-as határt, és ilyenkor mindent be kell vetnem, nehogy túllépjem az így is nagy súlyhatárt. 

Sajnos az előző bejegyzésben lévő tervem nem sikerült, mert most kellene 94 kg-osnak lennem. De azért ha nem is sokat, de fogytam. Most vagyok 98.8 kg. Voltam kevesebb is, már 98 kiló alatt is voltak méréseim, így visszajött az önbizalmam, és folytatom a küzdelmet a kilókkal. Meg kell tanulnom salátákat gyártani. Nincs mese, most erre kell a hangsúlyt fektetni. Akár zöldségsalátát, de gyümölcssalátát is kell ennem, mégpedig sokat.

Végül is 2016. január 29. = 99.4 kg!!! Lehetett volna jobb is, de így is megvan a terv teljesítve. Épp ezért a mai gyaloglás nem maradhat el. Kb. 20 - 20 perc oda-vissza. Nagyon kevés erőt érzek magamban, de épp itt kell odafigyelni, hogy ne lépjem már túl a 100 kg-ot. Mára krumplipaprikást főztem, ez lesz az ebédem, a reggeli kimarad egészségügyi okokból, a vacsora meg joghurt kell, hogy legyen (fél liter gyümölcsjoghurt). Egy-egy narancs, illetve alma a tízórai és az uzsonna.

Ma gyalogoltam. Busszal mentem föl a városva, majd mivel ragyogó idő volt, gyalog jöttem haza. Összesen 2 órát töltöttem a városban, (busz+ügyintézés+ gyalog haza), és ez mínusz 1 kilót eredményezett. Ma reggel 99.2 kg voltam, amikor a városba indultam 99 kg, és mikor hazaértem 98 kilóra lementem. Mondanom sem kell, hogy nagykabátban, plusz 8-9 fokos időben jól le is izzadtam. De végülis megérte. Most nem vagyok már 98 kiló, mert sokat ettem (erről nagyon gyorsan le kell szoknom), de még nem vagyok 99 kg most este. A tanulság: a láb mindig kéznél van, gyakrabban kell hosszabb távokat beütemezni.

Az a tervem, hogy estére, vacsorára különféle salátavacsorákkal lepem meg magam. Ebédkor jöhet egy mindentbeleragu jó sok zöldséggel, reggel joghurt vagy kefír, tízórai alma, uzsonna narancs. A mai nap még kivétel, nem lehet egyből nagyon keveset enni, ez mindig rosszul sült el. Fokozatosan szépen lassan kell bevezetni az újdonságokat.

A mintaétrend a Diéta és Fitnesz magazinból való:

50 tipp a Diéta és Fitnesz újságból, plusz ráadástippek!

Mint a kép is ábrázolja, a szívem a tét, újra bele kell vágnom egy átfogó programba. Mostanában úgy eszem, mint aki még nem látott kaját életében. Ezért is szuszogok már elég ijesztően, és alig tudok már járni. Az utcára is csak félve megyek, mert nehezen teszem a lábaimat egymás elé, csak óvatosan, lassan tudok menni. Ha olvasod amit írok neked, azt tanácsolom, hogy minél hamarabb fogj hozzá egy jól előkészített programba, mert később már nem lesz erőd hozzá. Nem szabad halogatni a dolgokat, az egészség nem játékszer, mint azt én olykor gondolom. 

Ugye ismerős a fogadalom, az ígéret, amit mindig megismétlünk egy új év küszöbén. Miért olyan bűvös az új év első napja? Lezártuk az elmúlt évet, lehet, hogy jobban vagy éppen kevésbé jól. Lehet, hogy emiatt is fogadkozunk, mert nem vagyunk megelégedve azzal, amit teljesítettünk, de lehet, hogy újabb lehetőségekre, netán csodákra is várunk az új évben.