
Éjjel fél három van, és mivel őszinte ember vagyok, be kell valljam, hogy két hibát is vétettem tegnap este. Mivel úgy alakult, hogy délután 3-kor volt az uzsonnám, és nem tudtam vacsorázni este hatkor, nagyon-nagyon kínzott az éhség már 21 óra körül. Bevallom őszintén, nem bírtam ki, és ettem vajas pirítós kenyeret. És még pluszban meg is mértem magam. Egyiket sem lett volna szabad, így kezdhetem a számolást előlről. De már tudom, hogy az eddigi napok nem vesztek el.








