Gyalogolni, sétálni szinte mindig lehet, csak ott van a bökkenő, hogy nem áldozunk rá kellő időt. Tegnap gyalog mentem az orvoshoz, ami tőlünk körülbelül fél óra oda és fél óra vissza. Közben ugye pihentem, amíg a rendelőben voltam, de akkor is majd' egy órát sétáltam összesen. Meg kellett állapítanom, hogy ez az egyik legstabilabb mozgásforma, és szinte mindenki számára elérhető.

Hát, néha ezek az én szabályaim kifognak rajtam. Újrakezdem a számolást, de amit eddig tettem, annak azért megvan a látszatja. Tegnap valamiért kimaradt az edzés, így újraszámolom a hónapot. Ami a tanulság belőle, hogy másnap, azaz ma nagyon rosszul éreztem magam. Egyből rápattantam a bicajra, és láss csodát, ugyanannyit tudtam teljesíteni, mint korábban. És amit az edzés után éreztem, azt nem adnám semmiért, azt az érzést, hogy jól kifáradtam, és öröm járta át a testemet.

A Test & lélek magazin egyik számának cikkéből idéztem a címben írt mondatot. Idézek most a magazin egyik oldaláról, ahonnan megtudjuk, hogy miért is van szükség a mozgásra.

Délben 96.8 kilót mértem, ami azt jelenti, hogy 9 nap alatt fogytam 3 kilót, ami szenzációs. Eddig még ilyen mértékű fogyásom nem volt, és valószínű, hogy ez csak a kezdeti nekibuzdulás eredménye. De kitartó vagyok már, és nem engedem meg magamnak, hogy visszahízzak bármennyit is.

Mostanra mindenem lett a mozgás, és ez alig egy hónap alatt alakult ki. Már várom, hogy bicajozhassak, de igyekszem ezután más mozgásformákat is bevezetni az életembe. A mindennapos bicaj kötelező, de megyek sétálni, gyalogolni csak úgy a kedvemre. A jótékony hatása már megvan a bicajnak, mert a vállfájdalmam elmúlt, pedig elég régóta kínzott.

Ma is bicajoztam már, és azt tapasztalom, hogy egyre jobban, gyorsabban tudok bicajozni. Az edzés hosszán még nem változtatok, csak a gyorsaságán, mikor milyen formában vagyok, úgy alkalmazkodom önmagamhoz. Nemcsak a sportolásnál veszem észre, hogy jobban megy, hanem az általános közérzetemre is jó hatással van a mindennapos kötelező edzés. Már nem hagynék ki egyetlen napot sem, bár mindig egy kis félsszel pattanok a szobabicajra, mert azt hiszem, hogy kevesebbet tudok teljesíteni.

"Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek...". Nem bírtam tovább, lemértem magam, talán ez nem olyan nagy vétek, de ezt is meg kell majd beszélnünk. 97.9 kiló vagyok, ami azt jelenti, hogy egy hét alatt 2 kilót fogytam. :))) Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy repdesek a boldogságtól. Ez szuper eredmény, csak így tovább!

Már írtam korábban, hogy nem egészen jó az étkezésem. Az igaz, hogy azt eszem, amit szeretnék, de érzem, hogy nem tökéletes ez a ritmus, amit követek. Most szeretnék kipróbálni egy új étkezési stílust, ami nekem megtetszett, és ezt követem addig, amíg talán sikerül a nagy változtatás, és lefogyok végre. Több irányba már nem megyek, már kezd kialakulni a napi ritmusom, csak még az evéssel vannak gondok.

Már a 7. napnál tartok, ez simán egy hét, akármerről is nézzük. :))) Vannak kísértések, de eddig még mindig le tudtam győzni az elmúlt egy hét alatt. Kialakult, hogy reggel már megcsinálom az edzést, így nem gyötör a lelkiismeretfurdalás, hogy vajon mikor kéne nekikezdeni. A táplálkozásnál még van mit korrigálni, de tegnap sok zöldségfélét ettem, és ez jó, ezt kellene tartani.

Mivel fogyókúrázom, valószínű, hogy nem minden tápanyagot kap meg a szervezetem, óhatatlanul is időnként kevesebbet eszem, vagy másképp variálom az étkezésemet, épp azért, hogy fogyjak. Emiatt én rendszeresen szedek multivitamin készítményt, hogy naponta meglegyen minden vitamin a testem számára. De ha azt nézzük, hogy mostanság télen igazán szükség lehet erre, nem csinálok vele butaságot.